Együttérzés...

Ma érdekes megtapasztalásom volt...Amikor az ebédet osztottuk az öregotthonba, nyilaló fájdalmat éreztem a hátamba és ez valószinű látszott az arcomon is, mert a közelembe lévő mama megkérdezte,
-hogy mi a baj?
-fáj a hátam.
...és erre ő elkezdte a sirást...Olyan aranyos volt és egyben egy kicsit fel is ébresztett, mert egy olyan mama sir a fájdalmam miatt, aki alig tud járni, legtöbbször túl gyenge hozzá...persze megnyugtattam, már amennyire lehetet:)
Sajnos sokszor olyan természetesnek tűnik az, hogy képes vagyok mozogni, járni és nyafogok holmi kis nyilalások, fájdalmak miatt... Hálás vagyok Istenek azért, hogy ép és mozgásképes vagyok!!!
Köszönöm Uram a figyelmeztetést!!!

(Az "együttérző mama" látható és az a kép anyák napján készült...)