2010. január 29., péntek

A pizsama:)



















Ezt a pizsamát még egyetemista koromba vettem, már akkor nagyon megtetszett és akkor még nem is tudtam hogy milyen hasznos lesz...
Már akkor is nagy szeretettel vettem fel;)
Szerintettek melyik készült mostanába?
Melyikbe van benne a baba is?:))))

2010. január 27., szerda

Annának...

Ma reggel olvastam Anna blogján az üdvözletét és mint most is, már máskor is tett fel képeket különleges virágokról, helyekről képeket és eszembe jutott egy kép, amit nagy szeretettel küldök neki és mindenkinek aki szereti a különlegessékeket.
Timi(Árpi unokatestvére) is különleges lány, de én inkább a virágra gondoltam...
Nem tudom ha még Anna emlékszik rá, de a kedves férjétől kaptuk jegyváltásunkra és már akkor is kiváncsian néztük a különleges virágot. Emlékszem nagyon sokáig örvendeztetett bennünket otthon a vázába.

2010. január 25., hétfő

Már jobban...

Köszönöm azoknak akik aggodtak értem és imádkoztak értem.Ma már jobban voltam, nem is ültem sokat az ágyba, a doktornő is azt mondta, hogy legyek türelmes, mert meggyógyulok:), de ne sokat legyek kint és emberek között. A hétvégén kedves anyósom gondoskodását, ma pedig anyukám gondoskodását élvezhetem, ami az ebédkészitést illeti. Ilyen körülmények között hogyne lennék jobban:))














Biztos, hogy tettrekészek és nagyon aranyos nagymamák lesznek és biztos vagyok abban is hogy majd számithatok segitségükre:)
Nagyon hálás vagyok értük is!!!

2010. január 24., vasárnap

"...jóban-rosszban, egészségben-betegségben..."

Már kb. három napja betegágyon vagyok. Elégé megfáztam, meghűltem, de mostmár hál'Istenek egy kicsit jobban vagyok. Már nagyon rég gyengültem le ennyire, de úgy olvastam valahol, hogy a terhesség ideje alatt nem olyan erős az immunrendszer mint máskor, talán ez is lehet a magyarázat, a másik viszont az, hogy nem is szedtem az elején semmiféle gyógyszert mert féltettem a babát... de végül is, csak a gyógyszerekre kényszerültem, remélem, hogy nem lesz semmi gond...
Amiért nagyon hálás vagyok, az a férjem jelenléte, nagyon aggódott értem és mindent elkövetett, hogy jobban legyek és hogy meglegyen mindenem a mire szükségem van, még éjszaka idején is többször is megébredt és leste minden kérésem, áldás egy ilyen férj...
Esküvökön hallani azt a fogadalmat, hogy a házaspárok ki fognak tartani egymás mellett jóban-rosszban, egészségben-betegségben, de nem mindig gondolják komolyan, vagy nem valósul meg a valóséletbe...hát én most átélhettem, hogy tényleg mellettem van és biztos vagyok benne, hogy mindig számithatok rá, mert az Úrtól kaptam és nagyon hálás vagyok érte!!!
Kérem az Úrat, hogy adjon nekem több szeretetet, hogy kitudjam mondani, kitudjam mutatni, kitudjam fejezni, úgy szeretettemet, ahogy az Úr elvárja tőlem.
Olvastam Evódia blogján hogy február 8-14 házasság hete lesz. Alkalmunk lesz együtt ünnepelni, kimutatni szeretetünkte egymás iránt, igaz, nem csak most kell ezt tenni, hanem mindig!
Te, én mindig úgy mutatjuk ki szeretetünket férjünknek ahogy Isten elvárja tőlünk?

2010. január 18., hétfő

Szabadság


...Nagyon élvezem ezt a periódust, amikor nem kell sietnem semmivel és én osztom be az időmet, igaz, hogy nem mindig hasznosan, de pihenek amennyit csak tudok, mert mindenki azt mondja, és én is úgy gondolom, hogy most még megtehetem, de ha jön a baba, nem biztos, hogy ilyen nyugodtan fogok felpolcolt lábbal pihenni...:)


Azért végzek egy két hasznos dolgot is, mint például:
  • takarítok, mosogatok, teszek-veszek a házba
  • várom a kedves férjem kajával és meleggel
  • prédikációkat és zenét hallgatok
  • kézi-munkálok
  • számlákat és egyéb dolgokat rendezek
  • el-el látogatok Zilahra és anyósomékhoz
  • társasjátékozunk a barátokkal
  • nézzük Dr. House-t(ez lett a kedvenc sorozatunk Árpival, tanulságos és egyben érdekes is)
Szóval ebből áll mostanában az életem és egyelőre nagyon élvezem...
Említettem a kézimunkát, majd megmutatom ha készen lesznek... a kiságy feletti falra készítettem valamiket, remélem, hogy fog Aliznak tetszeni. És persze a teendőkből kifelejtettem, hogy lassan lassan készülődök, készülődünk a nagy napra. Ma például nagy élvezettel kiválogattam a ruhácskákat ami esetleg majd viszek magammal. Még sok a teendő, és a beszerezni való de remélem, hogy mindennel rendbe leszünk és nem fog váratlanul érni, de az sem lenne túl nagy baj;)
Édesanyám mesélte, hogy ahogy megszülettem, ahogy először karjába vett, megszámolta mind a a tíz kicsi ujjamat és mind a tíz kicsi lábujjamat:)
Már én is szeretném az ölembe tartani az én kislányomat és számolgatni...

2010. január 8., péntek

Utolsó munkanap


Egy kicsit drasztikusan hangzik, de ma volt az utolsó munkanapom...vagy mondjam inkább azt, hogy két évig pihentettem a szociális munkát és elkezdődik lassan az anyuka-munka:)?!
Kicsit vegyes érzések voltak bennem, mert egy részem már nagyon várta, hogy egy kicsit lelassítsak és többet pihenjek, másik részem pedig nehezen vett búcsút a mamáktól és tatáktól és a munkatársaimtól, mert ha jól belegondolok akkor elég sok időt töltöttem a munkahelyen egy átlagos nap...
Hálás vagyok Istenek, hogy annak idején kirendelte nekem ezt a munkahelyet és olyan munkatársakat ismertem meg, akikkel nagyon kellemes volt dolgozni és remélem, hogy továbbra is fogok dolgozni, ha letelik a szülési szabadság.
Szóval ők azok akikkel nap mint nap együtt voltam:

A szolgálatos asszisztens nők...
Velük voltam a legtöbbet, hiszen megosztottuk a kabinetet.
Mindig együtt fogyasztottuk el a reggeli kávét és jókat nevettünk, de ezek mellett nagyon jó volt együtt dolgozni, mert végül is ez a fontos.
Mivel az asszisztensnők váltásba dolgoznak, nem sikerült csak azokkal képet készíteni akik éppen benn voltak.






Az "irodás nénik"...
Jókat beszélgetünk és jó volt az a tudat, hogy mindig lehetett számítani a segítségükre.
Sajnos Éva szabadságon volt...







Az igazgatónő...
Mindig jókedvű és sokat nevettünk együtt.
Azt nem felejtettem el, amikor első munkanapomon, amikor még abszolút senkit nem ismertem, azt sem tudtam, hogy mit kell csinálni, odajött és azt mondta: "Gyere Annácska ebédelni, a többi megvár:)"Jólesett, hogy felkarolt.



Hát levettem a köpenyt és átadtam a stafétát...
Már kíváncsian várom, hogy milyen lesz az új szerep, ami most következik...egy kicsit félek tőle, hogy megfogom-e állni a helyem...
Kérlek imádkozzatok értem, hogy olyan anyuka lehessek amilyen Isten tetszésének is megfelel!!!

2010. január 6., szerda

Szilveszteri beszámoló

Ezzel a beszámolóval is egy kicsit késve jövök, de már egy pár napja azzal kinlódok, hogy megcsináljak egy slideshowt de nem akar összejönni,de végülis összejött...
Fogadjátok szeretettel...


A képeket végignézve, lehet csak az szűrödik le, hogy jól éretük magunk és egy csomót léháskodtunk és szorakoztunk, de hiszen ez elkerülhetetlen mikor ennyi fiatal, jókedvű ember együtt van:)
De voltak csendes perceink is, amikor mindenki a saját párjával egy kicsit félrevonult és megbeszélte az elmúlt évet és hálát adott azokért a dolgokért amiket kapott Istentől, úgyanakkor elhatározásokat is hoztunk, hogy mit fogunk másképp, jobban tenni ebben az évben!!!Majd ezekről beszámolok egy másik bejegyzésbe...
Kivánok mindenkinek egy nagyon áldott és boldog új évet, amit Isten jelenlétében éljen meg mindenki!!!

2010. január 2., szombat

Elkésett karácsonyi beszámoló...

Úgy gondoltam, jobb egy kicsit később, minthogy teljesen elmaradjon, úgyhogy fogadjátok szeretettel...