Gondolat...

Ma voltam lánykörön. Előtte nagyon sokat gondolkoztam, hogy miről is lehetne szó ezen az alkalomon és végül az előítélet témájára esett a választásom.Én, ezen a téren nagyon sokat kell változzak és jó volt egy kicsit ezzel foglalkozni és elmélyülni. Ha a lányokra nem is ragad semmi(de remélem, hogy nem így volt...:)), nekem nagyon sokat segített és remélem legközelebb ügyelni fogok erre is.
Egy hasonlat ragadott meg a legjobban, és pedig a következő:

Olyan nagyképűen, magabiztosan szoktunk ítélni! Megvan a véleményünk: ez ilyen, az olyan. Pedig dehogy tudjuk, milyen a másik ember! Egy másik életből csak a felszínt látjuk, a jéghegy csúcsát. De hogy mi is történt egy másik ember életében a születésétől kezdve mostanáig, hogy mitől lett ilyenné, milyen terheket hordoz, mennyi érték és szépség van benne, csak talán nem volt, aki előcsalogassa, észrevegye - sokszor alig-alig sejtjük. (Székely János)

Jó volt együtt lenni!
Áldott hetet mindenkinek!!!:)

Jó időtöltés

Voltunk két nap Zilahon, ugyanis itthon vannak Annamária alias Picuri :) és Tóbiás és már nagyon vártuk, hogy találkozhassunk velük, mert nagyon ritkán találkozunk. Jó volt egy kis időt együtt lenni és beszélgetni, de még így sem pótoltuk be a kimaradt időt...
Sütkéreztünk a szabadba, majd jó ízűen el is fogyasztottuk azt. Majd ezt követte az egymást szavába vágó, női beszegetés:) Sokszor úgy hiányoznak ezek a pillanatok...Jó volt visszaemlékezni az iskolás évekre, a csínytevésekre , ugyanakkor megbeszélni aktuális problémákat, örömöket.
Aliz is élvezte a szabadba, hiszen a megfázás miatt már elég rég voltunk kint ennyit .
Egyesek serénykedtek:)
Mások csak nézték:)))
Kaja várás közbe pózolgatunk...
Tudjátok kinek az ölébe vagyok?! Ő a nagynénim:))))))
Na ki a főnök?! ;)

Ma folyattuk az együttlétet és kimentünk egy kicsit sütizni és remélem, hogy pénteken is lesz folytatás, ugyanis várjuk őket Krasznára:)

























Nem érdekelnek engem a felnőttek, én elvagyok:)))

A jó hírt, híreket a végére hagytam...
Először is Árpi volt a véglegesítő vizsgán és hála Istennek sikerült, elvárásunk feletti.Nagyon hálásak vagyunk, hogy Isten mindent javunkra formál.Példa rá az is, hogy Árpi a szóbeli vizsgája előtt, pont azt az anyagot olvasta el, amit később kihúzott.Hát nem csodálatos?!
A másik dolog aminek nagyon örülünk az az, hogy Varsolcon (kb. 2 km-re van Krszanától) fog tanítani.
Most már csak a ház ügye van hátra, de hiszük, hogy nemsokára az is kialakul, csak úgy látszik arra többet kell várjunk, de sebaj, majd jobban fogjuk értékelni:)

Öt hónapos

Ma töltötte Aliz az öt hónapot és nekem csak most esett le és szégyenemre engem is a szomszédnéni emlékeztetett rá...remélem, hogy a szülinapját nem fogom elfelejteni.:)))
Voltunk ma a doktornéninél és mindketten kaptunk antibiotikumot, aminek nem nagyon örültem, mert nem vagyok egy antibiotikum-párti, de ami kell az kell.Remélem, hogy ez segít, mert már két éjszaka nem aludtunk normálisan.
Remélem nemsokára kilábalunk ebből a megfázásból...

Kislázon...

...voltunk a múlt hét folyamán három nap. Kisláz Bihar megyében van és van ott egy termál fürdő.
Nagyon jól telt, jó időt fogtunk ki, azt hiszem igen jót:) Nagyon nagy volt a meleg, ezért csak csak reggel és este merészkedtünk be a vízbe. A nap többi részben pedig pihentünk, röplabdáztunk, scrabbleztünk vagy éppenséggel beszélgetünk magolással párosítva. A nők nagy kedvence:)
Aliz nagyon élvezte a lubickolást, nem félt egyáltalán a víztől, keze lába járt amint beléptünk a medencébe.
De akármennyire próbálnám körülírni, nem tudnám visszaadni annyira mint a képek, úgyhogy inkább beszéljenek azok:

Felvettem a fürdőruhám, mehetünk fürödni...

Mint egy kis bárókisasszony:)

Nagyon szeretjük a vízben

(sajnos nincs hang)

Apa megfoghatom?:)

Csak ennyi volt?:(

És akkor jöhet a jól megérdemelt hami:))))

Örültünk ennek a lehetőségnek, utolsó percben dőlt el a dolog és így elmondhatjuk, hogy voltunk nyaralni:) Érdekes, hogy milyen másképp van minden ha kisgyerekkel indul el az ember, kétszer akkora csomag, fele szabadidő és dupla aggodalom, de többszörös öröm a jókedv láttán.
Sajnos ahogy hazaértünk lebetegedtünk. Árpi kezdte a sort, a fejfájással és torokfájással, majd következtem én ugyanazokkal a tünetekkel, csak nekem még hozzáadódott a "női betegség". Öt hónapi kihagyás után, most rendesen legyengített, olyan voltam meg vagyok, mint egy kifacsart rongy. És most úgy látszik Alizon a sor, mert a tegnap este belázasodott, de remélem, hogy nem fog sokáig tartani és nem lesz semmi gond.
Hát tehetség kell ahhoz, hogy ilyen nagy kánikulába megfázunk, de gondolom a hideg ivóvíz tette be nekünk az ajtót, Alizra meg ráragadt.
Úgyhogy most pihenünk és próbálunk minél hamarabb meggyógyulni:)

Nádasdon...

...voltunk a héten Alizzal és ma érkeztünk haza. Nagyon jól telt, már nem is tudom, hogy mikor lustálkodtam ennyit, nagy könyörgések árán engedték meg, hogy felmosogassak vagy porszívózzak. Győzködtek, hogy most pihenjek...és én kihasználtam minden percét.
Kati és Nóra kibabázták magukat és mikor csomagoltam, azt mondták, hogy nagyon üres lesz a ház, szegény Nórikám még a sírást is elkezdte, de mondtam, hogy most már tényleg kell jöjjünk, mert itthon is hiányolnak, főleg Árpi.
De inkább beszéljenek a képek...

Indulást előtt.Lehet, hogy nem hiányoztunk volna úgy, ha egyik a kettő közül itthon maradt volna:)

Nórával

Voltunk baba látogatni is. Ő itt Kaszta Jázmin. Ugye milyen aranyos?:)

Egyik pici másik kicsi:)Kb. 10-12 éve Barbi babáztunk, most meg eljutottunk odáig, hogy ténylegesen babázgatunk. Most jól kell hogy működjön, mert annak idején elég sokat próbálgatunk:)))

Reggeli ébredés...

Eszegetünk

"Anya kérek még":)

...és jöhet a jól megérdemelt pihenés...

Egy negyed évszázad...

Hát igen, a mai nap folyamán beléptem a 25-be. Egyáltalán nem érzem magam annyinak. A héten elgondolkoztam, mint általában egy egy mérföldkőnél szoktak az emberek, hogy mit értem el és én személy szerint megvoltam , megvagyok elégedve az eredménnyel.
Sikerült elvégezni az egyetemet, így van egy szakma a kezembe és van munka helyem is. Egy szerető család és baráti kör vesz körül amiért nagyon hálás vagyok. Napról napra jobban meggyőződök arról, hogy a legmegfelelőbb emberhez mentem férjhez, hiszen összeillünk, mert hasonlítunk dolgokban és amiben nem hasonlítunk, abban kiegészítjük egymást. Ami a legfontosabb, hogy nagyon szeretjük egymást, és ez a tudat akkor is meg van, ha éppen vitázunk valamin. Tudom, hogyha későbben is jön haza, de hazajön és van kit várjak.Van egy gyönyörű kislányunk, ami bearanyozza és kitölti a mindennapjainkat(főleg az enyémet:)).Mindig is azt szerettem volna, már lányként is, hogy 25 éves koromig legyen legalább egy gyermekem és ez a kívánságom teljesült és ennél talán nem is kaphatnák nagyobb szülinapi ajándékot.

Ma nagyon sokan felköszöntöttek, személyesen, telefonon, interneten keresztül. Nem tagadom nagyon jól esett és mindenkinek köszönöm, hogy gondoltak rám és felköszöntöttek.
Egy pár napra elmegyünk Nádasdra a nagybátyáméhoz. Már nagyon vártam ezt az alkalmat, mert jó lesz egy kicsit kikapcsolódni és valahol máshol lenni, mint itthon.
Kívánok áldott vasárnapot és kellemes hetet!

Leírom gyorsan...

...még el nem felejtem és addig még friss az élmény.:)
Volt ma "női kör"(azért teszem idézőjelbe mert nem az imaház által szervezett , hanem magunk között, fiatal "asszonyok", friss házasok összeszoktunk ülni beszélgetni a mindennapi dolgokról, nehézségekről, örömökről). Ma rekord létszám volt, ugyanis összegyűltünk 7-en :) és nagyon nagyon örültem, jó volt a hangulat, jók voltak a beszélgetések, jó volt egy kicsit kikapcsolódni, sajnálom, hogy a többiek, akik még meg voltak híva, nem jöttek el.
A téma az otthon teremtés volt.
Néhány gondolat ami megragadott:

• az az igazi otthon ahova hazavágyunk, hazavágynak szeretteink
• hogy könnyebb legyen az otthon teremtés meg kell tudni osztani a munkát, kell tudjuk, hogy melyik feladat élvezz elsőbbséget
• az otthon teremtésben szerepet játszik a leleményesség, hogy fel tudjuk dobni otthonunkat, hangulatunkat egy kis meglepetéssel
• Sokat számít, hogy minőségi időt töltsünk a szeretteinkkel
• azok a dolgok amiket teszünk példák a gyerekeink előtt, hiszen nekünk is azok a normális dolgok amelyeket otthon látunk és tovább visszük házasságunkba.
• a legotthonosabb, harmonikusabb,szeretet teljesebb otthon, pedig az, ahol Isten is jelen van és munkálkodik.

Remélem, hogy lesznek még hasonló jó alkalmak, mert nekem nagyon áldásos és tanulságos volt.

És végül egy kép a "második" lányomról, igaz, hogy ez a kép nem most készült, hanem egy másik női alkalmon
Erzsébet állandó résztvevője ezeknek az alkalmaknak és nagyon csodálom benne, hogy két gyerek mellett mindig szakít időt arra, hogy eljöjjön, jelzem mindig pontosan:)
Mióta ismerem kedves személy, gondolom mondhatom azt, hogy barátnőm , ugyanis amikor még nem laktam Krasznán és látogatóba jöttem ide, soha nem mulasztott el egy alkalmat sem, hogy odajöjjön hozzám és megkérdezze, hogy hogy vagyok. Mikor eljöttem otthonról vigasztalt az is, hogy vannak Krasznán kedves emberek, akikkel jól fogok egyezni és köztük volt Erzsébet is és ez a tény az idő elteltével is egyre jobban beigazolódik.
Hálás vagyok Istennek, hogy Ő milyen jól tudja igazgatni dolgainkat!
U.I.: Remélem majd a többi női kör résztvevőit is be fogom tudni mutatni.

Esti aktivitások:)

Aliz este szokott a legaktívabb lenni, nem számít hogy nekünk csukódik le a szemünk, kiharcolja magának a figyelmet és muszáj vele foglalkozni. de nincs is semmi baj ezzel, hiszen jól kifáradunk mire a nap végére érünk. Én nagyon örülök annak, hogy végig alussza az éjszakát és így kitudjuk pihenni magunkat.
Ez csak egy kis ízelítő, ez a tevékenység kb 9-től 11-ig eltart:)))



Olyan jó látni, hogy napról napra fejlődik és úgy örülünk mikor valami újat produkál. Egyre többet gőgicsél, amit nagyon élvezek, mert olyan aranyos, kedves kis hangja van. Mindig felvidít, függetlenül attól hogy mennyire letört vagyok.
Ő a mi kis napsugarunk:)

Már rég írtam...

Nem arról van szó, hogy nincs miről írni, csak ez a nagy meleg ellustít és jó nagyokat alszunk, igaz inkább Aliz, én addig végzem az itthoni munkát, mert mindig akad valami tennivaló.
Úgyhogy most csak vázlatosan írom le a legfontosabbakat:

• Árpinak a múlt hét folyamán volt a verseny vizsgája, megírta a 7-est, de sajnos még van két magyar előtte és csak két fél poszt van, úgyhogy nem tudjuk, hogy mi lesz
• telefonáltak a banktól, hogy mégsem kell megvárni a véglegesítő vizsgát és engedélyezték a hitelünket.Újból jön egy adag papír munka és utána már nem kell olyan sokat várni a pénzre, vagyis reméljük...
• Aliz a tegnap töltötte a négy hónapot

Hát legtöbbet itthon vagyunk, elbújunk a melegtől.

Megérkeztünk...

Egy hetet édesanyámnál voltunk Zilahon. Vasárnap a keresztségre mentünk és én Alizzal ott maradunk. Az elején úgy volt hogy két három napra megyünk, de jól éreztük magunk és maradunk egész péntekig. Sajnos nagyrészt esett az eső, úgyhogy nem voltunk sokat a városba tekeregni, de jó volt csak ülni és lustálkodni és Alizzal foglalkozni. Jókat beszélgettem anyukámmal, ami már nagyon hiányzott mert mindig ahhoz voltam szokva hogy megbeszéljek vele mindent ami bánt, ami örömet nyújt, mindent...most bepótoltuk a kimaradást:)
Egy pár a kép a hétről:

Egy kis esti torna mamával

Mama megmutatta a tyúkokat, ami nagyon tetszett Aliznak, csak úgy kapkodta a fejét:)

Mikor hazajöttünk, nagy volt az ámulás, ugyanis teljesen megváltozott a kilátás, mivel Barna és Piroska nekikezdtek az építkezésnek. A kerítés ami az ajtónk előtt volt, le van bontva és nemsokára fal fogja helyettesíteni. Megvallom egy kicsit irigykedve néztem a ház körvonalait, de legalább jobban fog minket motiválni minket abban, hogy igyekezzünk és minél hamarabb beköltözünk a saját lakásba.Csak sajnos nem minden rajtunk áll...Már kb. két hónapja vacillálnak a papírokkal és most azt találták ki, hogy addig nem fogadják el a hitel kérvényt, amíg Árpinak nincs beírva a munka könyvbe, hogy meg van a verseny vizsga és ez a vizsga csak augusztus vége fele lesz meg, úgyhogy megint kénytelenek vagyunk halasztani egy kicsit az egészet. Remélem, hogy a tulajdonosok hajlandóak lesznek még egy kicsit várni, mert mi nagyon nagyon szeretnénk megvenni azt a házat. Anyukám mindig azt mondogatja "Fiaim, ha az a ház a tietek kell legyen, akkor a tietek lesz" Adja az Úr, hogy így legyen!!!
Mindenki tervezgeti a nyarat...hát mi nem nagyon...és ez nem panaszkodás képen mondom, de most minden kicsi pénz számít és szegény Árpi állandóan dolgozik az apukájával ahol csak tudnak, kihasználva minden lehetőséget. Én annak is örülni fogok, amikor el megyünk baba látogatni és elmegyünk egy menyegzőre, hiszen ezek mind mást jelentenek a mindennapi, megszokott dolgokkal szemben. De azért egy kicsit reménykedem abban hogy majd sikerül elmenni egy két napra egy közeli fürdőre.
Kívánok mindenkinek kellemes nyarat és jó időtöltést!