2010. május 9., vasárnap

Hogy emlékezzünk

Szerettem ezeket az emlékeket és mindig is szerettem visszanézni az ilyen családi kis videókat, mert az emlékezetben úgysem marad meg ennyire jól, akárhogy erőltetnénk magunk. Ezért megpróbálok minél több ilyen kis videót készíteni, persze amikor a gép is megengedi, mert most sem megy rendesen...
Anyával beszélgetek...



Egyre többet van ébren és ilyenkor nagyon igényeli, hogy foglalkozunk vele, beszéljünk hozzá és persze mi tesszük nagy örömmel, mert meg van a fizetség is, hiszen olyan aranyosan figyel, és formálja a száját, mintha ő is akarná mondani és olyan aranyosan mosolyog, kacag...

Nagymamával beszélgetek...




Elég röhejes, hogy úgy elvékonyítjuk a hangunk, de ez jön magától...Én sokszor nem is veszem észre. Szegény gyerek mi mindent kell eltűrjön...:))))))))

5 megjegyzés:

  1. ez annyira jooooooo, csuda edes, es nagyon megnott. Erzsike nenje olyan jopofa. :)mosolyt csalt ez a ket video az arcomra itt a dologozatok kozott.
    hianyoztok, puszilunk.

    VálaszTörlés
  2. Hát tényleg megnőtt és minket is felvidít bármilyen körülmények között, nagyon drága tudd lenni.
    Sok türelmet és előre haladást a dolgozatírásban.
    puszi

    VálaszTörlés
  3. Szerintem majdnem mindenki hajlmos arra, hogy igy beszleljen a picikkel, mivel olyan pici edesek...de majd ha no fokozatosan atvaltunk "normlis" beszedre veluk...:P

    VálaszTörlés
  4. Bodi Aranka vagyok Urmosrol.Szeretnek erdeklodni az ismerosokrol,Lidi nagymamarol,Bertaekrol-ha van lehetoseg rea.Az Ur aldja meg.

    VálaszTörlés