2010. október 27., szerda

Az is a múlt héten történt...

...hogy sikerült olyan nagy füstöt csinálni a konyhába és olyan fekete lett a fal, hogy muszáj volt neki kezdjünk Árpival hétfőn meszelni. Most már be is vagyok nagyjából pakolva, még egy két simítás van, de örülök, hogy végre ezen is túl vagyunk. Rendesen elfáradtam...
Ezek vagyunk mi munka közben...


Először történt meg hogy Alizt nem láttam 12 órán keresztül. Fent volt a mamájánál, hogy tudjak nyugodtan suvikszolni. Már este fele nagyon hiányzott és minden fáradságot elfelejtettem amikor újból a karomba foghattam.Milyen áldás a gyermek...!
Most már lassan befejezem, mert elállt a kezem, mert Aliz visszaaludt a karomba.Próbáltam letenni, de többször felsírt, úgyhogy inkább felvettem, hogy tudjam ezeket leírni...
De most már megyek én is egy kicsit még piheni:)

U.I: Este fiatal nők köre, már nagyon várom...

3 megjegyzés:

  1. Együtt gyorsabban megy a munka. :) Ilyenkor látjuk, hogy mennyire tudnak a gyerekeink hiányozni. :)

    VálaszTörlés
  2. Van egy olyan mondás, hogy valamit akkor értékelsz igazán amikor nincs melletted vagy elveszítetted...
    Hát én is így voltam a tegnap, de jó, hogy visszakerült a kis csöppség:)

    VálaszTörlés
  3. Nagyon ügyesek vagytok, mindenbe egy kettő belevágtok!

    VálaszTörlés