Zsúfolt hét...

...van a hátunk mögött és még nincs vége:)...
Hét folyamán voltam bent Zilahon vásárolni, majd a bankba is voltunk érdeklődni, volt ballagás, bankett, volt hajvágás is és emellett a mindennapos etetés, tisztába tevés, sírás-rívás , szóval minden a mi kell, ahhoz, hogy érezzük, hogy élünk...egy percig sem unatkoztam.
Mint már említettem, voltunk banketten, nem is egyen hanem két helyen is meg kellett jelenjünk. Csütörtökön Máromba voltunk és vittük magunkkal Alizt is, ma pedig Perecsenbe voltunk együtt ünnepelni a végzősökkel.Ezúttal Aliz itthon maradt Klári mama nyakán, de mindig szívesen vállalja, sőt alig várja, hogy akadjon egy egy ilyen alkalom.
A bankett kellemes része a tanári állásnak:)). Igaz, hogy nagyon kevés embert ismertem a társaságból de próbáltam beilleszkedni.
Amint néztem a jövő nemzedéket, egy kicsit elszorult a szívem. Előre sajnálom azokat a szülőket, amikor meglátják "édes kicsi fiúkat" olyan állapotba hazatérni. A lányok pedig egyáltalán nem tisztelik saját testüket, szépségüket kimutatva mind olyasmit, amit nagyon el kellene takarni...Sajnos ez a helyzet a mai fiatalok körében...és azon gondolkoztam, hogy hova fajulnak még a dolgok mire Aliz fel fog nőni, előre félek...

Nem azt kérem, hogy vedd ki őket e világból, hanem hogy őrizd meg őket a gonosztól.(János 17:15)