Egy negyed évszázad...

Hát igen, a mai nap folyamán beléptem a 25-be. Egyáltalán nem érzem magam annyinak. A héten elgondolkoztam, mint általában egy egy mérföldkőnél szoktak az emberek, hogy mit értem el és én személy szerint megvoltam , megvagyok elégedve az eredménnyel.
Sikerült elvégezni az egyetemet, így van egy szakma a kezembe és van munka helyem is. Egy szerető család és baráti kör vesz körül amiért nagyon hálás vagyok. Napról napra jobban meggyőződök arról, hogy a legmegfelelőbb emberhez mentem férjhez, hiszen összeillünk, mert hasonlítunk dolgokban és amiben nem hasonlítunk, abban kiegészítjük egymást. Ami a legfontosabb, hogy nagyon szeretjük egymást, és ez a tudat akkor is meg van, ha éppen vitázunk valamin. Tudom, hogyha későbben is jön haza, de hazajön és van kit várjak.Van egy gyönyörű kislányunk, ami bearanyozza és kitölti a mindennapjainkat(főleg az enyémet:)).Mindig is azt szerettem volna, már lányként is, hogy 25 éves koromig legyen legalább egy gyermekem és ez a kívánságom teljesült és ennél talán nem is kaphatnák nagyobb szülinapi ajándékot.

Ma nagyon sokan felköszöntöttek, személyesen, telefonon, interneten keresztül. Nem tagadom nagyon jól esett és mindenkinek köszönöm, hogy gondoltak rám és felköszöntöttek.
Egy pár napra elmegyünk Nádasdra a nagybátyáméhoz. Már nagyon vártam ezt az alkalmat, mert jó lesz egy kicsit kikapcsolódni és valahol máshol lenni, mint itthon.
Kívánok áldott vasárnapot és kellemes hetet!

Leírom gyorsan...

...még el nem felejtem és addig még friss az élmény.:)
Volt ma "női kör"(azért teszem idézőjelbe mert nem az imaház által szervezett , hanem magunk között, fiatal "asszonyok", friss házasok összeszoktunk ülni beszélgetni a mindennapi dolgokról, nehézségekről, örömökről). Ma rekord létszám volt, ugyanis összegyűltünk 7-en :) és nagyon nagyon örültem, jó volt a hangulat, jók voltak a beszélgetések, jó volt egy kicsit kikapcsolódni, sajnálom, hogy a többiek, akik még meg voltak híva, nem jöttek el.
A téma az otthon teremtés volt.
Néhány gondolat ami megragadott:

• az az igazi otthon ahova hazavágyunk, hazavágynak szeretteink
• hogy könnyebb legyen az otthon teremtés meg kell tudni osztani a munkát, kell tudjuk, hogy melyik feladat élvezz elsőbbséget
• az otthon teremtésben szerepet játszik a leleményesség, hogy fel tudjuk dobni otthonunkat, hangulatunkat egy kis meglepetéssel
• Sokat számít, hogy minőségi időt töltsünk a szeretteinkkel
• azok a dolgok amiket teszünk példák a gyerekeink előtt, hiszen nekünk is azok a normális dolgok amelyeket otthon látunk és tovább visszük házasságunkba.
• a legotthonosabb, harmonikusabb,szeretet teljesebb otthon, pedig az, ahol Isten is jelen van és munkálkodik.

Remélem, hogy lesznek még hasonló jó alkalmak, mert nekem nagyon áldásos és tanulságos volt.

És végül egy kép a "második" lányomról, igaz, hogy ez a kép nem most készült, hanem egy másik női alkalmon
Erzsébet állandó résztvevője ezeknek az alkalmaknak és nagyon csodálom benne, hogy két gyerek mellett mindig szakít időt arra, hogy eljöjjön, jelzem mindig pontosan:)
Mióta ismerem kedves személy, gondolom mondhatom azt, hogy barátnőm , ugyanis amikor még nem laktam Krasznán és látogatóba jöttem ide, soha nem mulasztott el egy alkalmat sem, hogy odajöjjön hozzám és megkérdezze, hogy hogy vagyok. Mikor eljöttem otthonról vigasztalt az is, hogy vannak Krasznán kedves emberek, akikkel jól fogok egyezni és köztük volt Erzsébet is és ez a tény az idő elteltével is egyre jobban beigazolódik.
Hálás vagyok Istennek, hogy Ő milyen jól tudja igazgatni dolgainkat!
U.I.: Remélem majd a többi női kör résztvevőit is be fogom tudni mutatni.

Esti aktivitások:)

Aliz este szokott a legaktívabb lenni, nem számít hogy nekünk csukódik le a szemünk, kiharcolja magának a figyelmet és muszáj vele foglalkozni. de nincs is semmi baj ezzel, hiszen jól kifáradunk mire a nap végére érünk. Én nagyon örülök annak, hogy végig alussza az éjszakát és így kitudjuk pihenni magunkat.
Ez csak egy kis ízelítő, ez a tevékenység kb 9-től 11-ig eltart:)))



Olyan jó látni, hogy napról napra fejlődik és úgy örülünk mikor valami újat produkál. Egyre többet gőgicsél, amit nagyon élvezek, mert olyan aranyos, kedves kis hangja van. Mindig felvidít, függetlenül attól hogy mennyire letört vagyok.
Ő a mi kis napsugarunk:)

Már rég írtam...

Nem arról van szó, hogy nincs miről írni, csak ez a nagy meleg ellustít és jó nagyokat alszunk, igaz inkább Aliz, én addig végzem az itthoni munkát, mert mindig akad valami tennivaló.
Úgyhogy most csak vázlatosan írom le a legfontosabbakat:

• Árpinak a múlt hét folyamán volt a verseny vizsgája, megírta a 7-est, de sajnos még van két magyar előtte és csak két fél poszt van, úgyhogy nem tudjuk, hogy mi lesz
• telefonáltak a banktól, hogy mégsem kell megvárni a véglegesítő vizsgát és engedélyezték a hitelünket.Újból jön egy adag papír munka és utána már nem kell olyan sokat várni a pénzre, vagyis reméljük...
• Aliz a tegnap töltötte a négy hónapot

Hát legtöbbet itthon vagyunk, elbújunk a melegtől.

Megérkeztünk...

Egy hetet édesanyámnál voltunk Zilahon. Vasárnap a keresztségre mentünk és én Alizzal ott maradunk. Az elején úgy volt hogy két három napra megyünk, de jól éreztük magunk és maradunk egész péntekig. Sajnos nagyrészt esett az eső, úgyhogy nem voltunk sokat a városba tekeregni, de jó volt csak ülni és lustálkodni és Alizzal foglalkozni. Jókat beszélgettem anyukámmal, ami már nagyon hiányzott mert mindig ahhoz voltam szokva hogy megbeszéljek vele mindent ami bánt, ami örömet nyújt, mindent...most bepótoltuk a kimaradást:)
Egy pár a kép a hétről:

Egy kis esti torna mamával

Mama megmutatta a tyúkokat, ami nagyon tetszett Aliznak, csak úgy kapkodta a fejét:)

Mikor hazajöttünk, nagy volt az ámulás, ugyanis teljesen megváltozott a kilátás, mivel Barna és Piroska nekikezdtek az építkezésnek. A kerítés ami az ajtónk előtt volt, le van bontva és nemsokára fal fogja helyettesíteni. Megvallom egy kicsit irigykedve néztem a ház körvonalait, de legalább jobban fog minket motiválni minket abban, hogy igyekezzünk és minél hamarabb beköltözünk a saját lakásba.Csak sajnos nem minden rajtunk áll...Már kb. két hónapja vacillálnak a papírokkal és most azt találták ki, hogy addig nem fogadják el a hitel kérvényt, amíg Árpinak nincs beírva a munka könyvbe, hogy meg van a verseny vizsga és ez a vizsga csak augusztus vége fele lesz meg, úgyhogy megint kénytelenek vagyunk halasztani egy kicsit az egészet. Remélem, hogy a tulajdonosok hajlandóak lesznek még egy kicsit várni, mert mi nagyon nagyon szeretnénk megvenni azt a házat. Anyukám mindig azt mondogatja "Fiaim, ha az a ház a tietek kell legyen, akkor a tietek lesz" Adja az Úr, hogy így legyen!!!
Mindenki tervezgeti a nyarat...hát mi nem nagyon...és ez nem panaszkodás képen mondom, de most minden kicsi pénz számít és szegény Árpi állandóan dolgozik az apukájával ahol csak tudnak, kihasználva minden lehetőséget. Én annak is örülni fogok, amikor el megyünk baba látogatni és elmegyünk egy menyegzőre, hiszen ezek mind mást jelentenek a mindennapi, megszokott dolgokkal szemben. De azért egy kicsit reménykedem abban hogy majd sikerül elmenni egy két napra egy közeli fürdőre.
Kívánok mindenkinek kellemes nyarat és jó időtöltést!

Jó hírek!

Megszületett egy nagyon jó barátnőm, Andi kislánya, Kaszta Jázmin, 3275gr és 53 cm.
Hajnali ötkor kaptam az smst és azóta nem tudok aludni, olyan izgatott vagyok...
Már nagyon várom hogy lássam őket, olyan kíváncsi vagyok a kicsi babára!
Jó emlékezni azokra az izgalmakra, amikor már alig várod, hogy lásd a pici babádat, ölbe vehesd:)))
Kívánom, hogy Isten áldja meg a kis csöppséget, az egész családjával együtt!!!