Életjel

Már nagyon sokan jelezték, hogy hiányzok a blogvilágból, hiányoznak a a bejegyzéseim, ami, nem tagadom, nagyon jól esett.Őszintén nekem is hiányzott egy kicsit ez a miliő.:)
Hát már az új lakásba vagyunk kb. két hete, már teljesen megszoktunk és nagyon élvezünk itt lakni. Azóta többet ülök a konyhába, mert megtehetem, jó meleg van ott is és nagy örömmel végzem a munkám, mert Aliz is addig feltalálja magát, mikor az edényeket szedi ki sorra a szekrényből, mikor a hűtőmágnesekkel játszik, vagy egyszerűen húzogatja a nadrágomat sírva, nyűgölődve, hogy minél hamarabb végezzek.
Mióta ebbe a házba vagyunk egyedül megy, igaz nem mindig a legstabilabb, de nagyon aranyosan tötyög, de van olyan is amikor négykézlábra váílt.
Most már kezd egy egy szót is mondani(nem tudom mennyire tudatos, de értelmesen kimondja) pl. az hogy tata, apa, tik tak én pedig a mamamam vagyok neki:)
Van amikor csak egyszer mutatunk vagy mondunk el neki egy dolgot és ahogy visszakérdezzük azonnal mutatja vagy éppenséggel mondja:

• Ha kérdezzük hogy hol a kuszkusz, azonnal a kis mutatóujját a szájába teszi és kacag, hogy ott van(amúgy egy pár napja jelent meg az első két kis fogacska, éppen hogy látszik a kis hegye:))
• A telefont a tarkójához teszi és elkezd sétálni és közbe mondja, hogy APPA, APPA:)
• Ahogy az asztalhoz ülünk, hogy együnk, azonnal összeteszi a kezét és szépen megvárja még elmondjuk a Jövel Jézust
• Ha ki akar menni (és egyre gyakrabban akar) akkor megfogja kis kabátját és odaadja nekem, hogy adjam fel rá

...és sorolhatnám mert van bőven mit mesélni róla, mert Aliz mellett nem lehet unatkozni egy percig sem, most is még írok szétszedte az egész házat:) az összes játékokat kivette dobozból, a ruhákat a fiókból, a kis könyvei is szerte széjjel vannak...majd anya összeszedi...:)többet ér a gagyogását hallgatni, mint a nyafogását:)
Úgyhogy most a írás helyet inkább beszéljenek a képek és videó. Sajnos a videóhoz nincs hang de a lényeg úgyis átjön:)

...komoly munkába vagyok:)

Kérsz te is egyet?Nagyon szeretek a könyvekkel játszani, azokat forgatni...anya nagy örömére :))
...a hajamon is látszik, hogy egy nehéz nap után vagyunk...:)))

...és így járkál Aliz 11 hónaposan:

Kívánok mindenkinek egy kellemes , szép hetet és meleget, mert mi már nagyon várjuk a tavaszt!

Dobozolás

Már korábban is említettem,hogy költözni fogunk...hát ez most bekövetkezett, jobban mondva folyamatban van.
Mindenki szörnyülködik és azt kérdezi,hogy ilyen hidegbe?...hát igen, mivel nekünk most ez a legalkalmasabb, mert most van a vakáció,így Árpi is jobban ráér és a segítségünk is több van.
Már mindent átcuccoltunk a másik bérlakásba, most már csak a kipakolás következik, ami nem kis munka lesz...
Nagyon tetszik a lakás,mert van jó udvara, ha tavaszodik Aliz lesz hol játsszon. A másik előnye az, hogy most már fogom tudni végezni nyugodtan a konyhai dolgaimat, mert az eddigi konyhánk nagyon hideg volt és nem tudtam magammal Alizt kivinni és elég körülményes volt a főzés.
Más részről pedig sajnálom,hogy el kell menjünk, mert ott kezdtük el a közös életünket és sok szép emlék fűz ahhoz a házhoz, de azokat igyekszünk megőrizni emlékezetünkben.:)
Már nagyon várom hogy végezünk és minden a helyén legyen, de addig is élvezzük az Árpi szülei, testvérei szeretetét:)
A héten evangelizációs hét van az imaházba,igaz,hogy nem tudok mindig ott lenni, de nagyon hálás vagyok azért, hogy interneten keresztül is lehet követni. Eddig nagyon áldásos alkalmak voltak.Hiszük,hogy Isten munkálkodni fog bennünk, gyülekezetünkben, mert nagy szükség van rá!!!