2010. szeptember 29., szerda

Kötelesség vagy szívesség


Ez volt a fő témája a mai női körnek.Különböző témákat megvitatunk és az természetes, hogy vannak dolgok amiben nem egyeznek a véleményeink, hiszen másak vagyunk, másak a felfogásaink és másak az életkörülményeink, de jó ilyenkor a biblia szavaihoz fordulni, mert benne világosan megkapjuk a választ.
Nagyon jó volt, hogy nyíltan beszélhetünk és hogy nincsenek tabu témák, mint például kb. 20-25 évvel ezelőtt és kerülgetések nélkül, nem köntörfalazva elmondjuk véleményünket, megtapasztalásainkat.Nekem ez sokat segít...Lehet, hogy sokszor túl nyílt is vagyok és utólag megbánom, de arra is gondolok, hogy lehet pont azokat a dolgokat kellett mondjam, mert mást is foglalkoztat, csak nincs mersze vagy alkalma elmondani azokat.
Következtetésképpen az született meg bennem, hogy vannak bizonyos kötelességeim (nem is kevés:)) férjemmel szemben, amelyeket szívesen kell tennem.
Ahogyan a Isten igéje is mondja:

A férj teljesítse kötelességét felesége iránt, hasonlóan a feleség is a férj iránt. 1Kor.7:3
Amit tesztek jó lélekkel végezzétek ...Kol.3:23a
Mert nem is a férfi teremtett az asszonyért, hanem az asszony a férfiért 1Kor11:9

Világosan le van írva ezekben az igékben hogy mi a tennivalónk, mégis különbséget kell tennünk, hogy mi a kötelesség, mi a szívesség és melyek azok a dolgok amelyek egyikhez sem tartozik. A szívességgel is árthatunk, ha az rossz szokást szül. De akkor is hibát ejthetünk, ha nem végezzük kellő időben, kellő kedvel kötelességünket.
Csak úgy kerülünk el minden kellemetlenséget és bűnt, ha Isten igéjére figyelünk és annak betartására és ahhoz való igazítására igyekszünk.

2010. szeptember 27., hétfő

Két éve...

...hogy volt a menyegzőnk.Nagyon szép nap volt és megismételhetetlen.
Emlékezetek velünk együtt ti is...
Eljött értem a vőlegényem...

...és el is vitt:)Egyik kedvenc képem

Nekik köszönhetünk MINDENT


A végére már elfáradtunk...

Indultunk nászútra...

...ahol nagyon jól éreztük magunk:)))
Úgy terveztük, hogy a 10. házassági évfordulónkon vissza megyünk a nászút színhelyére...de addig még sok van, de remélem összejön:)

Nagyon hálásak vagyunk az eltelt időért, voltak szépek és kevésbé szép pillanatok, hiszen a csiszolódás soha sem megy könnyen és ez a folyamat még mindig tart.
Hálásak vagyunk azért is, hogy Isten megajándékozott egy gyönyörű kislánnyal és szeretnénk kihasználni maximálisan azt az időt amit együtt tölthetünk!

2010. szeptember 19., vasárnap

Fél éves...


Örülünk az eddig eltöltött időért és hálásak vagyunk minden pillanatért, mosolyért és bölcsességet kérünk a tovább folytatáshoz!






















"A kisbaba nevetése a legédesebb dolog a világon"
Sigmund Freud










"A gyerekek számtalan módon gazdagítják az életünket, de már az is elegendő lenne hogy felfedik lényük új oldalát.
Emlékeztetnek az egyszerűség előnyeire és józan ésszel fogadják a világ dolgait.Nyitottak, őszinték és sosem színlelnek."
Elizabeth Berg




Készült egy kis torta is:)
A mi kis családunk:)))


2010. szeptember 18., szombat

2010. szeptember 16., csütörtök

Jelentem jól vagyok...


...vagyis jobban, sokkal jobban:)
Lehet Aliz is érzékelte, hogy jobb ha hagyja, hogy anyukája kialudja magát, mert sokkal türelmesebb és vidámabb vele szembe:). Próbálok napközben is pihenni, például úgy, ahogy a képen is látszik:) így Aliz is többet alszik. Ez az én hibám, hogy így elkapattam, de jól is esik így együtt piheni...
Csodálatos volt reggelente olvasni az áhítatot és Isten bátorított, hogy Ő velem van.
Kezembe akadt egy naplóféleség még az egyetem idejéről és olvasgattam az akkori harcaimról. Visszatekintve olyan könnyűnek tűnik most minden.Valószínű, így fogok majd vissza gondolni egy pár év múlva a mostani problémákról is...
Egy pár bejegyzést beírok, lehet másoknak is segít:
  • Isten nem azért küldött, hogy elkezd a mérkőzést, hanem azért is, hogy be is fejezd.
  • Ha állandóan a gyengeségeiddel foglalkozol, akkor csak megerősied azokat. Eredményt azt fog hozni, ha erősségeidre figyelsz és azokra építsz.
  • Amikor édesapád fenyít, megóv egy nagyobb bajtól, ami a jövőben érhet.
  • Ne légy vészmadár. És ne árulkodj. Nem a te dolgod kioktatni másokat. Különben is nem fenyegető, az amit te nem értesz. Isten időnként le-leszed a magas lóról, amikor tehetséges emberek közé visz.
  • "Akit én szeretek , megfeddem.-Akit én megfeddek, szeretem". Ugyan miért fenyítene máskülönben Isten, ha közömbös lennék neki, ha nem lennék érdekes számára? De Isten szeret minket, szeme fénye vagyunk. Az Isten szeretete gyöngéd szeretet. Ám mi folyton visszaélünk vele, emberei tartalmakkal töltjük meg, azt hisszük, hogy az a szeret, ha szépeket mondunk egymásnak, hogy nekünk is szépeket mondjanak.
Nagyon jó volt az este együtt lenni a fiatal asszonyokkal és úgy éreztem egy kicsit felszabadultam, testileg is lelkileg is.Nagyon hálás vagyok ezért a csoportért és azért, hogy vannak hasonló helyzetbe lévő emberek akikkel megtudom osztani és megtudom beszélni problémáimat és sokat tanulhatok tőlük.
Már sokszor megtapasztaltam, hogy Isten soha nem ad erőnk feletti próbát és a próbák által Ő megerősít és minden egy bizonyos okkal történik,ami később fog gyümölcsöződni. Akárhogy is történjenek a dolgok, nekünk csak nyerni valónk van!

2010. szeptember 13., hétfő

Azért nem írtam mostanában...

...mert nem akartam pesszimista hangulatot kelteni senkiben, de miért titkoljam, hogy sajnos ilyen napok is vannak és van olyan időszak amikor beborul de reménykedve várjuk a megvillanó napsugarakat...
Szóval elég ingerlékeny vagyok és elég sokat fáj a fejem.Elég ha valaki nem úgy viszonyul hozzám vagy nem úgy mond dolgokat ahogy én szeretném és már felcsattanok...nem akarom, hogy ez így legyen és nem is tetszik ez az oldalam, de olyan nehéz másnak lenni.Legszívesebben kimennék egy erdőbe és kiordibálnám magam, lehet segítene...na jó ezt nem gondoltam komolyan...
Nem tudom egész biztosan, hogy miből fakad ez az állapot, talán azért mert mostanában nem tudom rendesen kialudni magam, ugyanis Aliz megváltoztatta a nagyon jó szokását és most már elég sokat nyűgösködik, főleg esténkét és nagyon rám van ragadva...Gondolom jön a foga.
Mindezt félre téve, mostanában ezek történek, történtek velünk:
  • Voltunk Zilahon majdnem egy hetet.Elmentünk a gyerek orvoshoz egy felülvizsgálatra és hála Istenek minden rendben és nagyon jól fejlődik.Megvizsgálta alaposan, meg is mérte és már 8 kiló:)
  • Segítettünk a fát felvágni és elrakni és közben sokat tekeregtünk a városban.Jól esett egy kis mozgás és kimozdulás.
  • Árpinak ma kezdődik az iskola.Igaz eddig is be kellett menni, de ettől a héttől fogva kezdődik a tényleges tanítás.Egy kicsit izgul, hogy hogy fog menni, hiszen új környezet és kell tanítson más tantárgyakat is a sporton kívül, hogy kijöjjön a katedrája, de szerintem feltalálja magát:)
  • Egy kicsit elakadt a ház ügye, ugyanis elég sok időbe telik az átíratás és egyéb papír munka. Sokszor ez a dolog is eltudja venni a kedvem, amikor belegondolok,hogy mennyi pénz fog kelleni, hogy beköltözünk, mert a ház új és nincs teljesen befejezve(nincs bejárati ajtó, nincs leöntve, kivakolva a folyosó, nincs víz, fűtés a lakásban, nincs kész a fürdőszoba) és ezek a dolgok mind szükségesek ahhoz, hogy ott tudjunk lakni és mind pénzbe kerül.Szeretném teljesen Istenre bízni ezt és Tőle kérni azt hogy adjon erőt, türelmet és lehetőségeket ezt megoldani, mert Nélküle nem sikerül!
Szeretnék Istenhez közelebb kerülni és úgy érzem a mostani állapotom nagy akadály ebben, ezért kérlek, akinek eszébe jutok imádkozzon értem, értünk!